Alimentarium

Augusztus 21. péntek

Volt egy tervünk, hogy ma elutazunk Fieschbe, és fellanovkázunk az Aletsch-gleccserhez, de nem volt kedvünk autózni a svájci utak törvényszerű dugói miatt. Elhatároztuk, hogy délelőtt bekukkantunk az Alimentariumba, a Nestlé által fenntartott helyi "kajamúzeumba", aztán majd meglátjuk. A tóba "bökött" hatalmas villát (villa mint evőeszköz, nem ház), amely a múzeum előtt, annak cégéreképpen díszeleg a parttól vagy tízméternyire, már első este kiszúrtuk. Mellesleg Kristóf nem nyilatkozott túl lelkesen az intézményről,  így nem is terveztük hosszúra a látogatást.



Villa kilátással

            Nem így lett. Az Alimentarium egy egyedülálló múzeum, vagyis inkább interaktív kiállítás/továbbképzés/bemutató az emberiség táplálkozásáról, ilyen és hasonló témákkal: ételek előállítása - ételfajták történelme - emésztőrendszer - népek táplálkozási szokásai - vallási különbségek, ételekkel kapcsolatos tabuk - alul- és túltápláltság stb. Késő délutánig maradtunk, kivéve engem, aki rendszeresen (kétóránként) kifutkoztam a kocsihoz új parkolójegyért.

            Az utcán újabb meglepetés várt: aznap este kezdődött az utcai artisták fesztiválja. A plakátokat már korábban is láttuk, többé-kevésbé le is tudtuk fordítani, de nem gondoltuk, hogy ilyen nagyszabású rendezvényre számíthatunk. Húsz artistacsoport versenye volt ez városszerte, a nyílt utcán, vagy öt-hat helyszínen. Egy-egy műsor kb. negyven perces volt, és három napon keresztül minden délutántól késő estig non-stop, forgószínpadszerűen zajlott. A kezdeti amatőr tengés-lengés után beszereztünk egy programfüzetet, és egyre tervszerűbben vándoroltunk helyszínről helyszínre. Az első, azaz a mai este még rendre lekéstük az előadásokat, de amit láttunk, meggyőzött, hogy igen magas a színvonal. Olaszországtól Argentínáig, Franciaországtól Japánig sok helyről jöttek bohócok, akrobaták, bűvészek, pantomimosok és egyebek erre a - mint kiderült - nemzetközi hírű fesztiválra, melyet idén huszonharmadszor rendeztek meg. Megtudtuk, hogy a szakmai zsűri mellett a közönség is leteheti a garast egyik vagy másik előadás mellett. Beszereztük a szavazócédulákat és lelkesen belevetettük magunkat az értékelésbe. Késő estig.

            Lábjegyzet: az Alimentarium WiFi-jén utánanéztünk Bolondos Heribaldnak. A pasas létezett, a történet igaz. Bocs, Marci, hogy kételkedtünk...